Nagyváradon durva magyarellenes lépést tett a polgármesteri hivatal

A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam – írja a Főtér, amely szerint a hosszúra nyúlt szuperválasztási év májusi véghajrájában a romániai magyarokat a kollektív őrület határáig kergető kampány legfőbb üzenete az volt, hogy George Simion győzelme esetén drasztikusan megnyirbálják a kisebbségi jogokat, leállítják az erdélyi egyházak, civil szervezetek és oktatási intézmények magyarországi támogatását, elveszik az anyanyelvhasználati jogaikat, megvonják az állami támogatást a magyar közösségektől és leépítik az iskolarendszerüket, betiltják a közösségi szimbólumaik használatát, megszüntetik a magyar nyelvű médiát.

A csúcsra járatott pánikkeltés hatott, és a kilencvenes éveket idéző magyar választói részvétel mellett hárult el a romániai magyar közösség azonnali felszámolásának rémképe. A nagy megkönnyebbülés és eufória közepette keveseknek tűnt fel, hogy a közvetlenül az arcukba tolt harsány, primitív magyarellenesség veszélyétől megszabadulva 

Azt a mechanizmust, amelyik még Nicușor Dan hivatalba lépése előtt jelezte, hogy országos felfordulás ide, nemzetközi kalamajka oda, az intézményes ellehetetlenítés malmai továbbra is diszkréten, megbízhatóan őrölnek.

Amíg tehát május 14-én az ország egyik része, beleértve a magyar közösséget is, nagyokat sóhajtva törölte a homlokát, és a másik fele fogát összeszorítva tartotta magában a feszültséget, addig a nagyváradi polgármesteri hivatal hivatalos kilakoltatási értesítést fogalmazott a premontrei rendház ügyében, ám azt nem a jogilag létező egyházi jogalanynak, Fejes Rudolf Anzelm O. Praem. prépost-prelátusnak címezték, hanem egy jogilag nem létező névalaknak: „Fejes Rudolf Anzelm”-nek.

A hivatal ezzel nemcsak súlyos formai hibát követett el, hanem gyakorlatilag megkerülte a tényleges címzettet, és érvénytelenítette a jogi eljárást. A név meghamisítása – az egyházi rendjelek és címek szándékos elhagyása – nem véletlen mulasztásnak, hanem tudatos jogi és intézményi kizárási kísérletnek tűnik, amely célja a vallási és jogi státusz megkérdőjelezése. A hivatal tehát egy olyan személyt próbált kilakoltatni, aki a megnevezett formában nem létezik, miközben tudomása volt arról, hogy 

A kilakoltatási felszólítás azt állítja, az érintettnek nincs tulajdonjoga az ingatlanra, miközben minden egyházi és állami dokumentum bizonyítja, hogy Fejes Rudolf Anzelm O.Praem. 1997 óta érvényes jogcímmel lakik ott. Az épület soha nem tartozott más jogi személyhez, mint a premontrei prépostsághoz, amelynek ő a törvényes elöljárója.

A történtek tehát nemcsak jogilag hibásak, hanem azt a benyomást keltik, hogy a városvezetés tudatosan akarja ellehetetleníteni az egyházi jelenlétet. Nem csupán tulajdonjogi kérdés, hanem súlyos vallás- és kisebbségellenes gesztus is, amely sérti a román és nemzetközi jogi normákat, beleértve a vallásszabadságot és az egyházi autonómiát.

A nagyváradi premontrei prépostság mai ingatlanegyüttese történelmileg több szakaszban került a rend tulajdonába, különböző – de mind jogilag érvényes és dokumentált – jogcímek alapján.

Az újabb egyház- és magyarellenes támadás az Európa párti nagyváradi városvezetés részéről érkezett, és amelyre Ilie Bolojannak, a román felsőház elnökének, Románia korábbi ideiglenes államfőjének, a korábbi nagyváradi polgármesternek és Bihar megyei tanácselnöknek, a PNL ideiglenes elnökének a hosszú árnyéka vetül. Azé a politikusé, akit miniszterelnöki esélyesként emlegetnek, és aki a hatékony, technokrata reformer imázsát építi, miközben a jogállamiságot sértő, egyházellenes lépései és a magyar közösséget hátrányosan érintő döntései súlyos kérdéseket vetnek fel alkalmasságáról és valódi politikai szándékairól.

Nyitóképünk: Facebook/Alexandru Nițescu